Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Kevés diák került be a műszaki és a természettudományi felsőoktatásba, tanárok pedig minden korábbinál kevesebben akarnak lenni.
Egy tavalyi precedens után most már több állami ösztöndíjas – magyarul tandíjmentes – helyet hirdetnek meg az egyetemek a pótfelvételin.
Több tíz- és százezres tartozások derülhetnek ki a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók számára közvetlenül a záróvizsga előtt, ha általánosak azok a példák, amelyeket a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) végzős hallgatói osztottak meg lapunkkal. Az érintettek állítják, ha kell is fizetni, azt nem két héttel az abszolutórium előtt kellene megtudniuk. És miközben egyes tételek jogosságát megkérdőjelezik, a BKF azzal takarózik, hogy ők mindenben tartják magukat a kreditelszámolásuk rendjéhez, amivel a diákok már a képzésük elején megismerkednek.
A költségtérítéses képzést nevezte meg a felsőoktatási problémák egyik forrásának a Széll Kálmán-terv. Az egyetemek védik a jelenlegi rendszert.
Új szereplő lépett a felsőoktatás átalakításának eddig is sokszereplős területére – derül ki a Széll Kálmán-tervből. E programban a felsőoktatás átalakításáról olyan szempontok olvashatók ugyanis, amelyek eddig nem jelentek meg a készülő felsőoktatási törvényről szóló vitákban, most viszont a tervezett oktatási reform hangsúlyos elemévé váltak.
Az MSZP szerint a kormány nem a tandíjas felsőoktatási képzés megszüntetésére készül, hanem a költségtérítések összegének megduplázására.